Kötelező-e az üzemorvosi vizsgálat?

Frissítés dátuma: 2024. október 11.

Azok, akik követik a napi vagy heti sajtót, híreket bizonyára találkoztak azzal a szalagcímmel, hogy eltörölték a kötelező foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat, azaz az üzemorvosi vizsgálatokat. A következő összefoglalónkkal ebben szeretnék segítséget, tájékoztatást adni.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2023. év végén több módosításon esett át, ezen módosítások több hullámban fognak hatályba lépni. Az egyik ilyen módosítás a munkaköri alkalmassági vizsgálatok (munkába lépés előtti, időszakos, soron kívüli, munkakör változás előtti, záró) témakörét érinti.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2024. szeptember 1-jén hatályba lépett előírási szerint a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha

• annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik;
• foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja;
• foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára;
• mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára - jogszabályban meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult.

A fenti változásokat is tartalmazó, a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény (a 3. §, a 6. § (1) bekezdése, a 47. § (1) bekezdése, a 48. §, a 73. § (3) bekezdése, a 75. § és a 78. § (1) bekezdése), valamint a munkavédelemről szóló törvény rendelkezései szerint jogszabályban meghatározott esetekben (a feladatkörében érintett miniszter, az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azon munkaköröket, feladatköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni) vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

Az eddig megjelent, több minisztérium által is kiadott ágazati rendeletek mindegyike expozíciók mentén határozza meg (nem munkakör vagy feladatkörök alapján), hogy mikor szükséges továbbra is időszakos alkalmassági vizsgálatra küldeni a munkavállalókat. Szeretnénk azonban kihangsúlyozni, hogy az ágazati rendeletek és egyéb jogszabályok alapján előírt orvosi alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó előírásokat továbbra is alkalmazni kell. 

Továbbá azt is fontos kiemelni, hogy - a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998 (VI.24) NM rendelet 4 § (1) bekezdése alapján - az új belépő munkavállalókra vonatkozó munkába lépést megelőző orvosi vizsgálat kötelezősége sem változik.

Tehát a munkáltatóknak (tevékenységüktől függetlenül) továbbra is kötelező minden újonnan belépő munkavállaló számára munkába lépést megelőző munkaköri alkalmassági vizsgálatot végeztetni.

Így a cégvezetőknek cégük, vállalkozásuk tevékenységétől függetlenül az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok megszüntetése előtt mindenképp javasoljuk, hogy mérlegeljék, a „könnyítés” lehetőségével élnek-e (amennyiben a végrehajtási rendelet erre esetlegesen lehetőséget fog adni), mert a munkáltatók objektív felelősségét ez a változás nem törli el és továbbra is az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit a munkáltatónak kell biztosítania.

Fontos hangsúlyozni, hogy a munkavédelemről szóló törvény azon előírásai, mely szerint a munkáltatóknak valamennyi munkavállalójukra kiterjedően foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást kötelesek biztosítani nem változik. Így a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény végrehajtására kiadott a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendeletben, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben előírt, a munkáltatókra háruló foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátása továbbra is törvényi kötelezettség marad.

Jó, ha tisztában vagyunk azzal is, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatai nemcsak az orvosi rendelőben végzett tevékenységekre terjed ki. Íme néhány példa a teljesség igénye nélkül:

• részvétel a (munkahelyi- és a kémiai) kockázatértékelés elkészítésében a munkavédelmi szakemberrel közösen;
• biológiai kockázatértékelés elkészítése;
• egyéni védőeszközök meghatározása a munkavédelmi szakemberrel közösen;
• súlyos munkabalesetek kivizsgálásában való kötelező részvétel;
• orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjének meghatározása;
• részvétel a munka- és tűzvédelmi oktatási tematika kidolgozásában a munkavédelmi szakemberrel közösen;
• fokozott expozíciós esetek munkahelyi kivizsgálása.

Röviden összefoglalva cikkünk leglényegesebb pontjait:

• a munkáltatók objektív felelőssége - ezután is - megmarad;
• a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátása továbbra is munkáltatói kötelezettség marad;
• az új belépő munkavállalók munkába lépést megelőző munkaköri alkalmassági vizsgálata kötelező marad munkakörtől, feladattól függetlenül.

Kiemelten fontosnak tartjuk a munkáltatók számára hangsúlyozni (tevékenységüktől és cégméretüktől függetlenül), hogy e témakörben mielőtt döntést hoznak érdemes a „kockázatok és mellékhatások” tekintetében egy foglalkozás-egészségügyi szakemberrel egyeztetni és felmérni a lehetőségeket, mérlegelni az előnyöket és hátrányokat.

A témával kapcsolatos további információk IDE KATTINTVA érhetők el a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztály hivatalos honlapján.

Amennyiben a témával kapcsolatban kérdése, észrevétele merült fel, vagy érdeklődni szeretne foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásunkról, kérjük az alábbi elérhetőségek egyikén jelezze felénk.

Telefonszám: +36 20 959 0278

E-mail-cím: egeszsegugy@ergonom.hu