Az idénymunka alapvető munkavédelmi tudnivalói

Az idénymunka olyan munka, ahol a munkáltató tevékenysége munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Két nagy csoportja van az egyszerűsített foglalkoztatásnak: a mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka, valamint az alkalmi munka.

A mezőgazdasági idénymunka a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása (a tovább-feldolgozás kivételével). Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.

A turisztikai idénymunka a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett munka. A kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységhez tartozik az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység.

Munkavédelmi szempontból alapvető cél és feladat a munkavállalók egészségének, testi épségének, munkavégző képességének megőrzése, védelme. Ennek érdekében a munkahelyen meg kell előzni a munkabaleseteket, és meg kell valósítani, hogy a munkavégzésből eredő megterhelések, a munkakörnyezetből származó kóroki tényezők ne károsítsák a munkavállaló egészségét, ne rontsák munkavégző képességét.

Az idénymunka szervezése sokféle kihívással jár. A munkáltatót felelősség terheli, ha az idénymunkás balesetet szenved munkavégzés közben vagy egyes esetekben akár munkába menetkor is. A munkáltatót akkor is felelősség terheli, ha a munkavállaló egészségi állapotának romlása a munkavégzéssel vagy a munkavégzés, munkafolyamat során előforduló kóroki tényezőkkel hozható összefüggésbe (foglalkozási megbetegedés). A felelősség nemcsak erkölcsi, hanem anyagi következményekkel is járhat.

A munkavédelemre vonatkozó alapvető szabályok

A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért, az idénymunkások tevékenységéért, biztonságáért, testiépségéért, egészségüket nem veszélyeztető munkakörülményekért.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját a jogszabályok és a szabványok keretein belül a munkáltató határozza meg. A munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodó, illetve a szolgáltatást igénybe vevő személyek számára is.

A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot is úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.

Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen.

Ahol veszély fenyeget, ott egyedül munkát végezni nem szabad. Ha pedig a munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végzi, az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni.

Ha a munka a munkavállalóra veszéllyel járhat, jogszabály írja elő, hogy az adott munkát milyen szakképzettséggel, illetőleg gyakorlattal rendelkező személy végezheti.

Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősít. A munkáltató a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.

A munkáltatónak már a tevékenység megkezdése előtt rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

A kockázatértékelés elvégzése különösen fontos, ugyanis a várható veszélyek előzetes feltárása, a veszélyeztetettek, a veszély jellegének és mértékének azonosítása alapján meg kell határozni a szükséges megelőző intézkedéseket a megfelelő munkakörülmények biztosítása érdekében.

Külföldi munkavállalók foglalkoztatása esetén a magyar munkavédelmi előírásokat kell betartani. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezései alapvetően minden magyarországi szervezett munkavégzésre kiterjednek és valamennyi munkavállaló egészségének, testi épségének megóvását szolgálják. Ezen alapelvnek megfelelően a külföldi idénymunkásokat munkavédelmi szempontból ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint a magyar munkavállalókat.

A munkáltatóknak a munkavállalók anyanyelvén vagy az általuk értett nyelven szükséges tájékoztatást adni a munkakörülményeikről, valamint az alkalmazandó munkahelyi egészségvédelmi, biztonsági és egyéb vonatkozó előírásokról, intézkedésekről. E célt szolgálják különösen az oktatás, tájékoztatás, valamint a magyarul nem tudó munkavállaló által értett nyelvű üzemeltetési dokumentációk, veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratok biztosítása is.

Forrás: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=757